Az Apis mellifica tüneteit legjobban a méhcsípés tüneteivel lehet összehasonlítani. Általában jellemző a duzzanat (ödéma) és a gyulladás megjelenése.

Jellemző tünetek:

szúró, égő, csípő fájdalom, duzzanat. A tüneteket a hideg, jeges borogatás enyhíti, a meleg rontja. A beteg nem bírja az érintést.

Lázas állapotban a beteg nem szomjas.

Főbb javallatok:

minden allergiás vagy gyulladásos eredetű ödéma (rovarcsípés, furunkulus, stb). Ízületi duzzanat, ficam (baleset után) szúró, égő fájdalommal, jegelésre javul. Műtét utáni duzzanat csökkentésére. Kötőhártya-gyulladás duzzadt könnyzacskókkal. Árpa. Torokgyulladás duzzadt nyelvcsappal. Heveny, szomjúság nélküli láz, rózsaszín arc. Gátmetszés után javasolt, ha a gát és környéke duzzadt, szúrón fájdalmas és a jegelés jólesik. Bőrkiütések, a bőr rózsaszín, rajta duzzadt, ödémás, viszkető kiütések jelennek meg. Enyhe, bőrpírral és duzzanattal járó elsőfokú égés, napégés. Erős fejfájás, mely nyomásra javul. A beteg nem szomjas, kábult, bódult, verejtékezhet, a hideg levegő, a hideg borogatás jólesik. Fültőmirigy gyulladás. Hólyaghurut, égő fájdalommal, nehézkes vizeléssel. Kezdődő krupp.

Adagolás:

az Apis gyorsan hat, de rövid ideig. Akut esetben (pl. rovarcsípés) többször kell ismételni (10 percenként) javulásig. A 15 CH (C) vagy magasabb potencia javasolt.

Forrás: Demarque-Jouanny-Poitevin-Saint-Jean: Farmakológia és homeopátiás materia medica

Összegyűjtöttük a 16 alap homeopátiás szert, amelyet ajánlunk házipatikádba:

Ha maradt még kérdésed, kérdezz homeopátiás szakértőinktől!

Szerkesztette: R.Sz.