Jellemző tünetek: 

A hányingert nyákos hányás követi, de a hányás után a beteg nem könnyebbül meg, újból hányinger jelentkezik. 

A nyelv a hányás ellenére sem lepedékes, a beteg nem szomjas. 

Köhögés is kiválthatja a hányingert, hányást. 

Hányással járó, de utána sem enyhülő tartós émelygés, miközben a nyelv tiszta. 

Fokozott nyálelválasztás. 

Hasogató hascsikarás.

Főbb javallatok: 

Görcsös, fulladásérzettel járó köhögés, légcső- és hörghurut. 

Szamárköhögés.

Terhességi hányinger.

Hányingerrel és hányással járó asztma.

Gyermekeknél történő alkalmazás: Torokgyulladás, el nem múló, görcsös köhögéssel. 

Köhögéssel és orrdugulással kísért asztmás roham. 

Heveny gyomor- és bélhurut miatt ismétlődő émelygés és hányás.

Adagolás: 

A hányinger, hasmenés vagy köhögési rohamok ütemében adagolva 5 golyócska 5 vagy 15 CH hígítást alkalmazva.

Alacsony hígításban (5 CH) elősegíti a „kivezetést”, magas potenciában (15 és 30 CH) jobban kifejti hatását a nyelőcsőre, a gyomorra és a belekre.

Forrás: Demarque-Jouanny-Poitevin-Saint-Jean: Farmakológia és homeopátiás materia medica