Hogyan illeszkedik a homeopátia az orvostudomány rendszerébe?

A homeopátiának akadnak lelkes támogatói és ádáz ellenségei, de az ok, hogy ez a 200 éves alternatív orvostudomány fennmaradt a történelem során egyszerű: a homeopátia működik.

Mivel hatásmechanizmusát mélységeiben csak a XX., XXI. század vizsgálati eszközeivel és fizikai ismereteivel lehet magyarázni, sokan tartják a XXI. századot a tudományos homeopátia igazi eljövendő virágkorának. A hatásmechanizmusra többféle teória létezik, ezek bizonyítása a kutatók feladata. De gondoljunk bele, hány évig használták sikerrel az aszpirint, miután 1899-ben szabadalmaztatták, kizárólag empirikus alapon, mivel részletes hatásmechanizmusát csak a hetvenes években írta le egy, a prosztaglandinok biológiai hatását vizsgáló kutatócsoport (Vane, Bergstrom és Samuelson).

A homeopátia egy gyógyítási rendszer, melynek lényeges eleme, hogy egységként kezeli a beteg fizikai és szellemi tulajdonságait. Ha a gyógyítási módszereket leegyszerűsítve definiáljuk, két irányvonalat határozhatunk meg, az egyik egy speciális tünet kezelése, a másik a szervezet öngyógyításának serkentése, vagy, mint egyes autoimmun betegségek esetében, szabályozása a gyógyulási folyamat irányába. Az első megközelítésnél a tünet, a kórfolyamat és annak oka áll előtérben, a másodiknál maga a beteg.

A gyógyszeres kezelés általános alapelvei:

1. hiányok pótlására szolgáló gyógyszerek (pl. vastartalmú szerek vagy inzulin)
2. életfolyamatok támogatására szolgáló gyógyszerek (pl. vízhajtók)
3. kórfolyamatok ellensúlyozására szolgáló készítmények (pl. vérnyomáscsökkentők, antihisztaminok) 
4. tünetek csökkentésére szolgáló gyógyszerek (pl. fájdalomcsillapítók)
5. a szervezet önszabályozását segítő készítmények (pl. homeopátia, biológiai terápiák)

Az 5. csoportban az előzőekhez képest nem maga a készítmény erőssége mérhető, hanem a készítmény vagy módszer szervezetben kiváltott reakciója. Ide tartoznak hagyományosan a vakcinák, a fürdőgyógyászat és a homeopátia, újabban az egyre népszerűbb biológiai terápiák.

A homeopátia gyógyszerei, melyek Magyarországon is törzskönyvezett szerek, az utóbbi önszabályozó módon hatnak. Az ilyen gyógyulás, bár egy krónikus esetnél lassabb, mint egy gyorsan ható tüneti, de az okot nem szüntető terápia, hosszú távon is maradandó javulást hozhat.  A szervezet önregulációjának irányítása a leletek, a tünetek és az egyén, a személyiség mélyebb rétegeinek együttes vizsgálatával lehet sikeres. Európában és a világon sok más helyen ezért a homeopátiát komplementer gyógymódként alkalmazzák, annak eldöntése, hogy egy adott betegnél melyik módszer vezet eredményre, a kezelőorvos feladata, minden lehetőség ismeretében. A homeopátiás gyógymód sikere szempontjából nagyon fontos az orvos felkészültsége, homeopátiás tudása. A szerválasztás sikere a beteg-orvos kommunikáción is múlik. Néha az első választott szer nem válik be, ezért fontos a további megfigyelés, betegkövetés, a tünetek megfigyelése, az adagok és a szer módosítása.  

Mi jellemzi a homeopátiás gyógymódot?

A homeopátiás szereket nagyon kis mennyiségben adagolják, gyakran a mérhetőség határain is túl, ez azonban nem egyedi jelenség az orvostudományban. Hasonlóan kis adagok szerepelnek a gyógyászat más ágaiban is (pl. mikroelemek, immunomodulánsok, nanomedicina).  A tudomány sok egyéb nanoméretű részecske (pl. a feromonok, hormonok) hatását is igazolta az emberi szervezetre.

A homeopátia szerei egyénre szólók. A betegséget egy egyénre jellemző tünetek összességeként értékeli.

A homeopátia a tünetet jelzésként értékeli, úgy, mint amikor az autóban ég az olajjelző lámpa. Ilyenkor, ha meg akarjuk oldani a problémát, nem az égőt csavarjuk ki, hanem olajat cserélünk a motorban. A homeopátia, a közhiedelemmel ellentétben nem keleti, hanem európai, német eredetű gyógymód. Módszere szerint azt a szert kell egy betegségre megtalálnunk, amely a beteg ember tüneteihez hasonló tüneteket okozna túladagolva. Ha megvan a szer, ezt nagyon kicsiny, biztonságos adagban kapja a beteg. 

A homeopátia alaptétele: a hasonlóság szabálya

Túladagolva minden növény, ásvány és kémiai anyag egy rá jellemző egyedi fizikai, mentális, érzelmi tünetegyüttest okoz az emberi szervezetben. A homeopátiás szert tehát az egészséges egyénen tapasztalt hatások (patogenezis) alapján rendelik. Megállapítják a beteg tüneteinek hasonlóságát a szer patogenezisével. Vegyünk erre egy példát.  Az hagyma egy nagyon széles körben használt homeopátiás szer. Számos akut állapotra adható. Nem azért hat, mert antibiotikus, nyugtató vagy stimuláló hatása van. A homeopátiás alapszabály szerint hat, azaz azokra az emberekre, akik a hagymától jelentkező speciális tüneteket produkálják betegségük velejárójaként. 

Milyen tüneteket okoz a hagyma egészséges embereknél?

Mindenki tapasztalta, aki már vágott főzésnél vöröshagymát. A hagyma erős könnyezést, orrváladékozást, orrpirosságot okoz. Talán nem meglepő, hogy homeopátiás hígításban az allium cepa, a vöröshagyma, a könnyezéssel, vízszerű orrfolyással járó nátha, szénanátha kezelésében gyakori szer. 

A hasonlóság törvénye nem csak a homeopátiára jellemző, használatos a hagyományos orvoslásban is. Ez az immunizáció alapja, és pl. a modern allergiakezelés egyik alapköve is. 

Hasonlóan ható szerek:

Hiperaktív gyermekeknél  - metilfenidát (ritalin)

Allergiánál allergénekkel való deszenzibilizálás (hígított allergének)

Oltások (elölt kórokozókkal)

Probléma: az egyéni érzékenységtől függően mellékhatások jelentkezhetnek.

A hasonlót a hasonlóval homeopátiás és konvencionális alkalmazása közti különbség az adagolt gyógyszer mennyiségében és a felírás egyéni tünetekre individualizált módjában rejlik. Melyek az egyéni tünetek? Azonos betegségekre egyes emberek különböző módon reagálnak. Vegyünk például egy fejfájást. Milyen sokféle lehet! Van, akinek homloktájékon, másnak tarkónál, jobb, avagy bal oldalon lokalizált a fájdalma. Romlik, ha mozog, vagy ellenkezőleg, ha lefekszik. Van, akinek a jégtömlő, és van, akinek a meleg borogatás használ. A továbbiakban kiderülhet, hogy társul mellé emésztési probléma vagy szédülés, esetleg torokfájás. Tünetek egyéni variációi, melyek egy adott homeopátiás szerre utalnak. Milyen kérdések merülnek fel egy egyénre szabott szer keresésekor?

Milyen napszakban romlik az állapot? Befolyásolja az időjárás? Van olyan étel, amit kedvel a beteg, vagy amit kifejezetten elutasít? Volt mentális vagy fizikai trauma az életében? A módszer iránt szkeptikusok a kérdéssort logikátlannak és feleslegesnek ítélhetik. Azonban a tudomány egyre több bizonyítékot szolgáltat arra, hogy igen, ezek fontos információk. Elfogadott tény, hogy a szerveknek és az enzimfolyamatoknak megvan a maguk napi „életritmusa”. A klimatikus jelenségek hatással vannak az agy kémiai folyamataira, az egyes ételpreferenciák anyagcserezavarokra utalhatnak. A kétszáz éves empirikus módszert kezdi igazolni a modern tudomány. 

Természetesen vannak olyan homeopátiás szerek, melyek 200 év tapasztalata alapján egyes szervekre, vagy betegségekre specifikusan hatnak. Ez leegyszerűsíti a homeopátia laikus alkalmazását, mivel ezek a szerek komplex tabletta formájában, (több bevált hatóanyag egy tablettában) jelölt indikációval kaphatók.  

Hahnemann, aki nem ismerte az immunrendszer fogalmát a XIX. században, úgy írta le módszere hatásmechanizmusát, hogy az életerőre hat.  

Zárszóként Hahnemannt idéznénk:

„Hogy ezen a természet csöndes vizsgálatában felhasznált, biztos gyógyításhoz vezető út az eddigi gyógytudományunk iskolarendszereinek ellentmond, arról az én tanom igazsága nem tehet. Czáfoljátok! Czáfoljátok, ha tudjátok, valamely sikeresb, biztosb, kellemesb gyógymód kijelölésével. Ha pedig az enyémet jónak találjátok, használjátok az emberiség javára, és adjatok érette Istennek hálát.” 

Összegyűjtöttük a 16 alap homeopátiás szert, amelyet ajánlunk házipatikádba. 

Ha maradt még kérdésed, kérdezz homeopátiás szakértőinktől!

Szerkesztette: R.Sz.