Haragos sikló és homeopátia

A pályám során kezeltem már kutya, macska, hörcsög, egér, és bölény által (igen, bölény által) megharapott gyermeket, de csúszómászó harapással nem volt alkalmam találkozni. Pomáz néhány kilométerre fekszik a fővárostól, így ez nem olyan nagy csoda.

A napokban egy édesanya hívott fel telefonon, hogy az udvarukon egy sikló megharapta kamasz fia kezét. Az apró kis fognyomokból minimális vérzés volt, a gyerek jól van, az ijedtséget leszámítva. A siklót befogták, lefényképezték, majd elengedték. Küldi a képet.  

Jaj ne, sóhajtottam fel, én még az állatkertben is csukott szemmel megyek a „Mérgesház”-ban végig, unokáim nagy mulatságára. Kérdés, hogy biztos sikló volt-e és mi a teendő. Nem vagyok herpetológus, és őszintén megvallom fogalmam sem volt mi a válasz, különösen a kérdés első felét illetően. Nos sikerült dr. Zacher Gábor főorvost elérnem telefonon, és beazonosítottuk a „támadót”. Haragos sikló, Magyarországon honos, méreggel nem rendelkező, de védekezésképpen apró fogakkal harapó sikló. Védett állat, értéke fél millió forint. Teendő harapás esetén az alapos fertőtlenítés és tetanusz emlékeztető (oltottságtól függően).

Ezen túlmenően homeopátiás segítséget is érdemes nyújtani. Először is az ACONITUM NAPELLUS​ (Aconit), ami egy hirtelen fellépő megbetegedésben, sérülésben,  ijedtségben kiváló szer.  Persze nem csak a páciensnek, de a szülőknek és az eseményben résztvevő gyermekorvosnak is jól jön. (Be is vettem belőle.)

A szúrt, harapott seb miatt STAPHYSAGRIA​ és a LEDUM PALUSTRE​ adása jön szóba, és a fertőzés elkerülése miatt a CALENDULA OFFICINALIS​ és az ECHINACEA​ ami hasznos lehet még.

A tanulság se maradjon el, ne kezdj ki a haragos siklóval.

• Dr. Sebő Zsuzsanna gyermekgyógyász főorvos