Hígítások és potenciák

Elengedhetetlennek tartotta a mérések és az eljárások szigorú, tudományos ellenőrzését. Ő dolgozta ki azt a potenciálás néven ismertté vált egyedi eljárást.

Hahnemann hígításai

Hahnemann kísérleteinek kezdetén viszonylag nagy dózisokkal dolgozott, aminek következtében előfordult, hogy a beteg állapota átmenetileg súlyosbodott. Ezt primér rosszabbodásnak nevezte el. Annak érdekében, hogy ezt a legalacsonyabb szinten tartsa, áttért a fokozatos hígításokra.

Ugyanakkor arra is felfigyelt, hogy paradox módon az egymást követő hígítások során a gyógyszer hatása is növekedett. Ezt követően már nem is hígításnak, hanem potenciálásnak vagy dinamizálásnak nevezte el az eljárást. (potencia = képesség, hatásosság) 

A hahnemanni gyógymód egyben különleges gyógyszergyártási módszer kifejlesztését is jelenti, melynek szabályai a mai napig érvényesek. A kiindulási anyagok minőségét, előállításának módját, körülményeit a gyógyszerkönyvek szabályozzák. Az eredeti anyagok tulajdonságai határozzák meg a feldolgozás módját, a további hígítások kialakítását. Az őstinktúra jelölése – ahogy a Materia medicában is találkozik vele az olvasó – TM (tinctura mater).

Az őstinktúra

Számos homeopátiás szer kiinduló anyaga az ún.őstinktúra igen aktív vagy éppen mérgező anyagot tartalmaz. A sorozatos hígítások eredményeként jutnak el végül a gyógyításban használt potenciákhoz.  Az őstinktúrákat (ősoldatokat) ritkán alkalmazzák közvetlen terápiára, viszont a különböző hígítású homeopátiás készítmények kiindulási anyagául szolgálnak.

A leggyakoribb hígítások

A leggyakoribb hígítások a decimális, azaz a tízes, a százas (centezimális) és az LM rendszerben készülnek.

tízes, decimális hígítás: (az arány 1:10, jele D, DH, X)

százas, centezimális hígítás: (1:100, jele C, CH)

LM rendszerben (az arány: 1:50 000, jele LM)

A hígítások mértéke határozza meg a dinamizálás mértékét, vagyis azt, hogy minden hígítási lépcsőnél ütve rázást végeznek a szerrel.

A D és C potenciáknál a lépésenként végzett dinamizálás (ütve rázás) tízszeres,,  az LM potenciánál százszoros.

Hahnemann a tízes és százas potenciák készítésénél kifejezetten a több edény módszer alkalmazását írja elő. Ez azt jelenti, hogy minden egyes hígítás számára új edényt alkalmaznak, amelybe a mindenkori hígítandó potenciát és az oldószert pontosan belemérik.

A másik eljárás az ún. egyedényes eljárás, mely Korsakoff nevéhez fűződik.

D POTENCIÁK

Leggyakrabban használatos potenciák: D2, D4, D6, D12, D30, D200.

C POTENCIÁK

A leggyakrabban használatos „C” potenciák: 5 CH, 9 CH, 15 CH, 30 CH, 200 CH.

LM POTENCIÁK

LM 1-től LM 30-ig használatosak, az eljárás 1:50 000 arányú hígítással történik.