Homeopátia a koraszülött ellátásban

Senki nem úgy tervezi a szülést, hogy a baba korábban jöjjön világra, mint ahogy kellene. Szerencsére a mai orvostudomány fejlettségének köszönhetően egyre kisebb babák tudnak életben maradni és egészségesen felnőni. Cikkünk arról szól, hol és hogyan kaphat szerepet a homeopátia szelíd és mellékhatásmentes módszere a koraszülött ellátásban, amikor szülők, orvosok és nővérek egy emberként küzdenek azért, hogy a babák a lehető legjobban vészeljék át a kritikus időszakot. Bécs egyik nagy kórházi központja, a Rudolfstiftung egy olyan koraszülött osztállyal rendelkezik, ahol a hagyományos orvoslással és az újszülött intenzív ellátással karöltve a homeopátiát is alkalmazzák a koraszülöttek és újszülöttek kezelésében, ahogy azt az írásunkban bemutatott esetek is bizonyítják. Nézzük, hogyan is zajlik ez!

Sokszor a csecsemők heteket töltenek a koraszülött osztályon, s eközben számos probléma léphet fel, mint pl. a különféle táplálkozási vagy alvási zavarok, hasi vagy egyéb rendellenességek, amikre a homeopátia személyre szabott megközelítése adhat megoldást. Néha nehéz teljes kórtörténetet felvenni az anyával vagy a szülőkkel, és van, hogy az anya maga is orvosi kezelésre szorul, ezért nincs jelen. Az sem ritka, hogy ez az első alkalom, hogy a család hall a homeopátiáról, és időbe telik hozzászokni ehhez a kezelési formához. Ennek ellenére elengedhetetlen, hogy a megfelelő szer kiválasztása érdekében az orvosok minél többet megtudjanak az egyéni tünetekről. Az esetfelvétel alapvetően a baba megfigyelésén, valamint az anya/szülők és a nővér által gyűjtött információkon alapul. Ezek segítségével választják ki a megfelelő szert a csecsemő számára. Azonban akut helyzetekben, például újraélesztés vagy koraszülött, illetve beteg újszülöttek akut tünetei esetén nincs idő részletes esetfelvételre, ilyenkor gyors döntéseket kell hozni a kulcsfontosságú tünetek alapján. Az osztályon mindig rendelkezésre áll egy kis készlet a jól bevált szerekből az akut problémák kezelésére, és előre meghatározott szabályok alapján választják ki a megfelelőt az adott helyzethez igazítva. Így azoknak az orvosoknak is lehetősége van a homeopátiás szerek alkalmazására, akik nem rendelkeznek homeopátiás szaktudással. Természetesen a csapat minden tagja tisztában van azzal, mikor jobb döntés áttérni az intenzív orvosi ellátásra, de a tapasztalatok alapján erre ritkábban van szükség ebben a kórházban, mint más helyeken.

Álljon itt néhány eset, ahol a homeopátia bizonyított a bécsi kórház újszülött osztályán: 

1. Az egyik édesanya magzatvize zöld és kellemetlen szagú volt, a fertőzés miatt antibiotikumot kapott. A teljes időre, spontán és jó súllyal született kislány bőre a szülés után cianotikus (kékes) lett, nehezen kapott levegőt, mellkasából zörgő hang hallatszott, teste görcsösen merev, végtagjai hidegek voltak. A meleg ruhával történő dörzsölés mellett a babának néhány golyó Antimonium tartaricum C200-at adtak, ami után jelentős javulást mutatott. Képes volt köhögni és sírni, majd ezután normálisan kezdett lélegezni. 
2. Egy másik édesanya magas vérnyomással és ödémával érkezett a kórházba terhességének 34. hetében. A rutinszerű magzati szívhangvizsgálat és a Doppler-ultrahang nem adott megnyugtató eredményt, ezért a császármetszés mellett döntöttek. A baba olyan benyomást keltett, mintha sokkolta volna az őt ért esemény: teste merev, bőre sápadt, szívverése gyors és erős volt, szemei tágra nyitottak, és nem tudott lélegezni. Néhány golyó Aconitum napellus C200 adása után gyorsan javult az állapota: az Apgar-pontszáma az első percben mért négyesről öt perc múlva hétre, tíz perc elteltével tízre emelkedett. 
3. Egy anya a teljes időre, spontán szült csecsemőjét egyik nap szinte eszméletlen állapotban találta a kórházi szobában. Sápadt, kékes volt a bőre, nyögdécselve lélegzett és nem reagált az anya ébresztési próbálkozásaira. A nővér észrevette, hogy a baba arca hideg és nyirkos. A kórtörténetből kiderült, hogy a kislány három nappal korábban zöldes magzatvízzel született, de akkor a rutinvizsgálat nem mutatott kóros eltéréseket. Azonnal megkezdték a vérmérgezés kivizsgálását és kezelését, és emellett Carbo vegetabilis C200-at kapott, ami után a kislány máris javulást mutatott. A laboreredmények megerősítették a szepszist, de nem lett szükség intenzív kezelésre, és egy héttel később elhagyhatták a kórházat.
4. Egy koraszülött kisfiú sürgősségi császármetszéssel született a terhesség 31. hetében, az anya drámai méhlepényvérzése miatt. Súlyos légzési elégtelensége miatt intubálták, és gépi lélegeztetést kapott. Altatásban és fájdalomcsillapításban is részesült. Több mint hat órán át nem volt vizelete, a nővér próbálta serkenteni a vizeletürítést, de hiába. Az érzéstelenítő adása utáni hólyag inaktivitás az Opium egyik kulcstünete, így ebből kapott C200 potenciában, ami után negyedórával a kisfiú 30 ml vizeletet ürített, majd kicsivel később további 20 ml-t, ami egy 1800 gramm súlyú babánál meglehetősen sok. Nem volt szükség urológiai beavatkozásra.  
5. Egy másik koraszülött kisfiú az anya eklampsziája miatt született sürgősségi császármetszéssel a 29. terhességi héten, 990 g súllyal.  A szülés után lélegeztetőgépre került, sárgasággal, vírusos tüdőgyulladással és vérszegénységgel küzdött. Phosphorus C200-at kapott, amit aztán többször is ismételtek. Öt hetes korára még mindig előfordultak látványos légzéskimaradásos és lassú szívveréses epizódok. Ilyenkor rövid, stresszes légzés után hirtelen halottsápadt lett, a légzése abbamaradt, és a pulzusa 60 alá esett. Néha hányt az etetés után, hasa felpuffadt, érzékeny volt az érintésre, nehezen ürített székletet, emellett nyugtalannak és túlérzékenynek tűnt. Arsenicum C200-at kapott, ami után gyors javulást tapasztaltak, elsősorban az apnoés epizódok megszűnésében. Tíz nappal később elhagyhatta a kórházat, később a súlygyarapodás elősegítésére és az alvás támogatására további szereket kapott. 
6. Egy, a terhesség 34. hetében császármetszéssel született kislány fő problémája az volt, hogy nehezen tudta a légzést, a szopást és a nyelést koordinálni. Néha evés után hányt, nem volt étvágya, legtöbbször álmos volt, nem sírt, láthatóan szerette, ha lassan, meleg takaróba burkolva hordozzák. Conium maculatum C30 két napon át történő alkalmazása segített megoldani a problémát. A kislány három napon belül megtanult inni, elkezdett hízni, és körülbelül egy héttel később elhagyhatta a kórházat. 
7. Egy másik esetben, a 28. terhességi hétre császármetszéssel született kislány az akut fázis után négy héttel is még apnoés epizódoktól és puffadástól szenvedett. Csendes, álmos baba volt, főként a reggeli időszakban. Mozgása lassú volt, izmai merevek, ami a neurológiai szövődmények miatt némi aggodalomra adott okot. Rhus toxicodendron C30-at kapott, néhány nap után a baba további kórházi megfigyelés nélkül távozhatott. Étvágya és emésztése gyorsan javult, és a nyolchónapos utánkövetéskor normális neurológiai fejlődést mutatott, mozgás- és izomtónus zavar nélkül.

Természetesen a felsorolt esetekben a babák állapotát a szülészeti osztályon töltött idő alatt és később is nyomon követték, s ezek nem mutattak kóros eltéréseket. Ezek a példák jól mutatják, hogy a megfelelően kiválasztott homeopátiás szer hogyan segíthet a baba fejlődésében és gyors felépülésében. Az orvosi intenzív ellátás és a holisztikus megközelítést alkalmazó homeopátia együttes alkalmazása optimális kimenetelt biztosít a baba és családja számára, mindamellett javítja a szakmai csapatmunkát azáltal, hogy integrálja a neonatológusok és ápolók megfigyeléseit a homeopátiás esetfelvétel és kezelés folyamatába. 

(Szerk. E.Zs.)

Forrás: https://www.thieme-connect.com/products/ejournals/pdf/10.1055/s-0031-1298207.pdf

Kép: Freepik.com