Vízkereszti hagyományok és az egészség

Vízkereszt: a világ vár

csillag ég az égen

Gáspár, Menyhért, Boldizsár

jönnek a tevéken.

Ej haj szép az év,

minden napja szép,

minden éj egy álom

minden nap egy kép.   

Babits Mihály

Ilyenkor illik leszedni a karácsonyfát és ezen a napon indul a farsangi időszak a keresztény hagyományok szerint.  Az ünnephez több népszokás is kötődik. Különösen érdekesek azok a rítusok, amelyek az egészség megőrzésére és a betegségek távoltartására szolgáltak. Ezek a szokások Magyarországon és más európai országokban is elterjedtek, és a természeti erőkkel, valamint a vallási hittel való szoros kapcsolatot tükrözik. 

Nézzük meg, milyen praktikák segítettek az embereknek úgy érezni, hogy védettek a testi és lelki bajoktól!

Házszentelés: 

A megszentelt otthon ajtaja fölé az adott év négy számjegyét és a háromkirályok kezdőbetűit (G, M, B – Gáspár, Menyhért, Boldizsár) írták, például: 20 + G + M + B + 25. Ez védelmet biztosít minden ottlakónak és az ajtón betérőnek.

A kisebb közösségekben a papok meglátogatják a híveket és szenteltvizet hintenek a házakra, családokra és állatokra. A szenteltvíz a tisztaságot, gyógyulást és védelmet szimbolizálja. Úgy tartották, hogy a szentelt víz megvédi az otthont a betegségektől és a gonosz erőktől.

Az ortodox hagyomány úgy tartja, hogy a Vízkeresztkor megszentelt víz hosszú ideig friss és tiszta marad, valamint gyógyító erővel bír. A szenteltvízből nyolc napon keresztül, minden reggel éhgyomorra ittak, hogy testi és lelki problémákra kifejthesse gyógyító hatását.

Lengyelországban szintén népszerű a házszentelés, itt szenteltvizet és szentelt krétát használnak a védelemre. A szentelt krétát a család gyakran megtartotta, mert úgy tartották, hogy védelmet nyújt a betegségekkel szemben. A lengyel hagyomány szerint mézből, gyömbérből és szegfűszegből készült italokat ittak, hogy erősítsék az immunrendszert a téli időszakban.  

Görögországban a papok a folyókat, tavakat vagy a tengert szentelik meg, amiket az emberek tisztító és gyógyító hatásúnak tartanak. Néhányan még meg is fürdenek a vízben, hogy egészséget és jólétet biztosítsanak maguknak az évre. Ehhez kapcsolódik a vízkereszthez kötődő másik ismert hagyomány a lékvágás, amely különösen a hideg éghajlatú vidékeken, például Oroszországban, de régebben hazánkban is elterjedt volt.  A szertartás során kereszt alakú léket vágtak a befagyott folyók vagy tavak jegébe, majd a hívők megmártóztak a jeges vízben. Úgy tartották, hogy ez a rituálé megtisztítja a testet és a lelket, valamint megerősíti az immunrendszert.

Magyarországon nincs akkora hagyománya a jeges vízbe merülésnek, de a forrásvíz tisztító és gyógyító erejét sokan használták. A vízkereszti szentelmények közé tartozó szentelt vízzel végzett mosakodás is a megtisztulás és a betegségmegelőzés eszköze volt.

A vízkereszti szertartások egyik fontos eleme a tömjén szentelése volt. A szentelt tömjént gyakran elégették otthon, különösen járványok idején. Úgy tartották, hogy a tömjén füstje nemcsak a rossz szellemeket űzi el, hanem a levegőt is megtisztítja a betegségektől.

A tömjénfüstölés különösen népszerű volt a Kárpát-medencében, ahol a népi gyógyászatban is használták. Nemcsak a ház belső tereit füstölték át vele, hanem gyakran az állatokat is körüljárták, hogy megvédjék őket a betegségektől. A tömjén (Boswellia serrata) egy különleges fa, amelynek gyantájából nyert illóolajat ősidők óta használják gyógyító és spirituális célokra. Gazdag aromája mély relaxációt biztosít és támogatja a lelki egyensúly elérését. 

A tömjén hatását azóta a modern tudomány is igazolta. A tömjéngyanta fő hatóanyagai a  boswellinsavak, amelyek nyugtató,  gyulladáscsökkentő, antimikrobiális és immunrendszert támogató tulajdonságokkal bírnak. Bár elsősorban gyulladáscsökkentő hatásukról ismertek, hozzájárulhatnak a baktériumok szaporodásának gátlásához is. Az illóolaj egyik jelentős alkotóelemei az alfa- és béta-pinén, amelyek erős antibakteriális hatással rendelkeznek. Különösen hatékony Gram-pozitív baktériumok, például Staphylococcus aureus ellen. 

(H.S.)