Mit suttognak a fák?

A Föld felszínének közel 30%-át erdők borítják. Az erdők megszűrik a levegőt, elnyelik a széndioxidot és friss oxigént juttatnak bolygónk légkörébe. Az elnyelt széndioxidból a szénatomokat törzsükben raktározzák. A tudomány a fák korát is a törzsben található szénizotópok aránya alapján állapítja meg.  Ez a pontos kormeghatározási módszer egy másik izgalmas felfedezést is hozott, mégpedig azt, hogy az erdőkben élő fák számottevően tovább élnek, mint a magányosan álló, vagy városban élő társaik. 

A dendrológusok, azaz a botanikusok között a fás szárú növényeket kutató tudósok, már régóta feltételezték, hogy az együtt élő fák talán segítik egymást azáltal, hogy gyökereiken keresztül kommunikálnak.  Ennek igazolására az észak-amerikai erdőkben a dendrológusok az izotópkövetésnek nevezett technikát alkalmazták.  A kísérlet során radioaktív 14 szén izotóppal helyettesített szén-dioxid gázt juttattak nyírfák törzsébe.  Közelben álló fenyőfákat a fotoszintézist akadályozó sötét takarókkal borították, így nem jutottak megfelelő tápanyagokhoz. Egy idő után a fenyők törzsében is kimutatható volt a 14 szénizotóp, ami azt igazolja, hogy a fennmaradáshoz szükséges tápanyagot, cukrot a nyírfáktól kapták. Ez a kísérlet igazolta, hogy a fák valóban kommunikálnak egymással, sőt gyökereiken keresztül megosztják a tápanyagokat is. 

De hogyan történik mindez? Honnan tudja a pl. a nyírfa, hogy a szomszéd fenyő bajban van?

Az erdő fái a gyökereiken keresztül összeköttetésben vannak, hasonlóan, mint egy nagy erdei internet. 

Ez a fákat összekötő bonyolult hálózat a talajban lévő mikrobákkal, például gombákkal és baktériumokkal való szimbiotikus kapcsolaton alapszik.  A gombák nagy felületet képesek lefedni a micéliumként ismert fehér gombaszálak fejlesztésével. A micélium szétterül a fa gyökerein azáltal, hogy felveszi a fából a cukrot, és cserébe a fának létfontosságú ásványi anyagokat, például nitrogént és foszfort juttat.  A fák gyökerei és a gombák közötti szimbiotikus kapcsolatot mikorrhiza-hálózatnak nevezik.

A fafajok közötti különböző kölcsönhatások vizsgálatával a tudósok azt találták, hogy a fák a mikrobiális „felépítésükben” lévő hasonlóságokat és különbségeket kihasználva felismerik a saját fajukhoz tartozó más fákat, és előszeretettel osztják meg velük a tápanyagokat mikorrhiza-hálózatukon keresztül. Ezt a „rokonfelismerésnek” nevezett viselkedést nemrégiben vizsgálták, amikor több douglas fenyőt ültettek egy parcellára, és a szén-dioxid-követési kísérletek azt mutatták, hogy az azonos család fái több tápanyagot osztanak meg egymással, mint más fajokkal.  A tudósok még mindig vizsgálják, miért történik ez, de a feltételezések szerint minden növény úgy fejlődött ki, hogy reprodukciós célból rokonságot ismerjen fel.

Itt ugyan most fákról beszélünk, de ha a mindennapokra fordítjuk ezt a jelenséget, akkor ugye nem csodálkozunk nagyon, hiszen az állatok, emberek is először a gyerekeikkel, majd közeli, aztán távolabbi családtagjaikkal, később a „törzsbeliekkel” osztják meg erőforrásaikat. Tehát a családról való gondoskodás már az ember megjelenése előttről származó ősi törvény. 

Na kanyarodjunk vissza csak az erdőbe! 

A mikorrhiza hálózatok rendkívül fontosak a fák egészsége szempontjából veszély idején. Egyes gombafajok elősegíthetik a fák ellenálló képességét bizonyos környezeti stresszorokkal szemben, mint például a kártevők, toxinok és az ökoszisztémát behatoló patogén mikrobák. Az allelopátiának nevezett technika alkalmazásával, amelyben a mikorrhiza hálózaton keresztül kémiai jelet küldenek, a fák figyelmeztethetik szomszédaikat egy kártevőre, vagy gátolhatják az invazív növényfajok növekedését. A környező fák ezután illékony hormonok vagy kémiai anyagok kibocsátásával védekezhetnek, hogy elriasszák a kártevőket vagy a kórokozókat. Még azt is megállapították, hogy a fák stresszjelzést küldhetnek a közeli fáknak egy erdőtűz, vagy erdőirtás során. 

Ha legközelebb kirándulni mész, ne tévesszen meg az erdő csendje! A puha avar alatt őrületes forgalom halad. 

Aki szeretne a fák világáról többet tudni, az olvassa el Peter Wohlleben A fák titkos élete – Mit éreznek, hogyan kommunikálnak? Egy rejtett világ felfedezése című könyvét. 

(Hegyi Sára)