Interjú Dr. Cakó Annamária fogszakorvossal

HVM: Ez alkalommal Dr. Cakó Annamária fogszakorvos, a Cakó Klinika vezetője a beszélgetőtársam, aki közel két évtizede foglalkozik komplementer gyógyítással, amelybe beletartozik a kínai gyógyászattal kapcsolatos tapasztalat és a homeopátia egyaránt. Esőként azt kérdeztem, hogyan kezdődött ez a kapcsolódás majd később szenvedély?

CA: Ez már egy nagyon régi történet, ami tulajdonképpen kudarcokkal kezdődött. Voltak olyan esetek, főleg gyulladások, amiket egyszerűen nem tudtam kezelni hagyományos módon. Akkor kezdtem el keresni, kutakodni, hogy milyen egyéb megoldás lehet, s így kerültem kapcsolatba a homeopátiával, amit azóta is rendszeresen használok a rendelőben.

HVM: Amikor megérkezik hozzád egy páciens, akkor mi az első lépés, hogyan kezdődik a folyamat, ahogyan felméred az ő szájának, fogainak állapotát?

CA: Amikor és ahogy valaki belép a rendelőbe én már látom, hogy hogyan jön be, milyen a járása, milyen a tartása, milyen a bőrszíne, milyen a hanglejtése, karikás-e a szeme. Sokat segített abban például a homeopátia, hogy már jó előre kapok valamiféle képet a kliensről, az általános állapotáról, úgy, hogy még nem is biztos, hogy megnéztem a röntgenfelvételt. Az első benyomás alapján nagyjából 60-70 százalékban meg tudom mondani, hogy körülbelül mi az, ami várható a kliens szájában. Például egy krónikusan elhízott betegnél nagy valószínűséggel találok majd valamiféle fogágybetegséget, fogágygyulladást, ínygyulladást, mert ott a háttérben biztosan van gyógyszerszedés, magas vérnyomás, egy kis cukorbetegség, esetleg egyéb krónikus folyamatok is zajlanak.  

HVM: Nagyon érdekes összefüggés áll fenn a fogak és az emésztés között. Legtöbbször arra gondolunk, hogyha jó alaposan megrágjuk az ételt, akkor biztosan minden rendben lesz az emésztéssel is, és ez fordítva is igaz, tehát ha rendben van az emésztésünk, akkor nyilván a száj egészsége is rendben van, de egész apró dolgokon is elcsúszhat ez a folyamat, ha jól gondolom.

CA: Így van, válasszuk is szét. A fogainkat rágásra, aprításra használjuk, de a fogsor a beszédben is fontos szerepet játszik. Ha valakinek kihúzták egy fogát, nem tud rágni rendesen, egy idő után már megunja, lenyeli a falatot úgy, ahogy van, tehát nem egy előkészített étel érkezik a nyelőcsövön át a gyomorba, így a gyomornak még ezzel is meg kell küzdenie. Próbál több gyomorsavat termelni, hogy könnyebben tudja elvégezni a feladatát.  A rágás folyamatához hozzátartozik az állkapocs. A felső állkapocs hozzánőtt a fejünkhöz, az nem mozog. Az alsó állkapocs viszont a tér három irányában is tud mozdulni. Ez egy nagyon komplikált ízületi folyamat, és ennek következtében kihat mindenre. A hiányos fogazat, nagyon régóta kihúzott fog esetén össze-vissza dőlnek majd a fogak; egy alsó, vagy egy fölső fog kiemelkedik a sorból, mert tudja, hogy az a feladata, hogy érintkezzen a szemben lévő foggal. Ha nem tud érintkezni, akkor elkezd kiemelkedni a csontágyból, még ha ez hihetetlen is. Ezzel úgynevezett kóros érintkezések jöhetnek létre. S mivel az állkapocsízület több irányba is mozdul, és az ember óriási regenerációs és alkalmazkodó készséggel rendelkezik, az ízület is elkezd alkalmazkodni, kicsit jobbra csúsztatja, kicsit lebillenti, de megtalálja azt a pozíciót, ami számára viszonylag kényelmes. Egy ideig. Egy idő után viszont azt vesszük észre, hogy bizony egyes fogak jobban kopnak, gyorsabban szuvasodnak, ott hamarabb lesz fogágybetegség, túlterhelődnek a fogak, tehát ha nincs rendezve a probléma, ez megjelenik a szájban. Ha kikérdezem a pácienst, elmondja, igen, sokszor van fejfájásom, fáj a nyakam, fáj a hátam, az ízületeimben is probléma van. Nagyon sok ízületi probléma, lúdtalp és egyebek nem is biztos, hogy a gerinctől vagy mozgásszervi résztől jön, hanem sokkal fentebbről, konkrétan például az állkapocs ízület rossz beidegződéséből.

HVM: Az állkapocs ízülettel sokaknak van problémája, akár már gyermekkorban is, különösen, ha a stressz és az állkapocs betegségek közötti összefüggésekre gondolunk. Akár az iskolai stressz, akár később a munkahelyi kihívások okozhatnak olyan szorongásos tüneteket, amelyek éjszakai fogcsikorgatással vagy szájzárral is járhatnak. Ilyenkor egyfajta pótmegoldásként a fogorvos gyakran javasol egy éjszakai műanyag sínt, hogy legalább ne kopjanak a fogak. De valójában hogyan lehet például komplementer medicina segítségével ezen picit enyhíteni.

CA: Így van, azt tudni kell, hogy egy fogszorítás, egy csikorgatás hosszútávú következményekkel járó folyamat. Nagyon sokáig lappanghat a probléma, mert a szervezet alkalmazkodik.  Sajnos az én tapasztalatom és a rendelőnk tapasztalata is az, sok gyerekkel foglalkozva fogorvosként, fogszabályzó szakorvosként,  hogy az elmúlt nyolc-tíz évben jóval előrébb tolódott a stressz megjelenése, valóban nagyon-nagyon pici gyerekek is képesek szorítani már a tejfogazatban is. A maradó fogazatot pedig szorítja felnőtt, gyerek egyaránt. Minden korosztálynál megfigyelhető a fogszorítás, fogcsikorgatás, aszerint, hogy éppen kinek milyen beidegződése van, és ezt nagyon nehéz kezelni. Egyszerű lenne azt mondani, ó, kérem, semmi baj, veszünk egy mintát, készítünk rá egy sínt, aztán majd megoldódik a probléma. Ez nem így van. Ha egy konkrét okot akarunk megszüntetni, akkor fontos egy feltáró beszélgetés. Ha gyerekről van szó, én előszeretettel használok biorezonanciás kezeléseket stresszoldásra. Megkérdem a szülőt, térképezze fel, mi a gond a suliban, a baráti körben. Felnőtteknek is elmagyarázom, hogy betehetek bármilyen sínt, ha az okot nem szüntetjük meg, vagy nem próbálunk rajta változtatni, akkor nem sokat fogunk elérni. Az, hogy ki hogyan vezeti le a feszültséget, nagyon egyedi a jógától a futáson át a hímzésig. Mindenkinek meg kell találni azt az utat, amivel tud magának segíteni.

HVM: Mikor kezdted meg a homeopátiás képzésedet? Amikor elkezdted beépíteni ezt a tudásodat a gyakorlatba, mik voltak az első sikerélményeid?

CA: Én a Boironnál végeztem az eredeti francia képzést 2000-ben. Azóta is ugyanúgy, napi szinten használom. Olyan nem fordulhat elő, hogy bármiféle szájsebészeti beavatkozásnál implantálástól egy bölcsességfog eltávolításig, vagy akár csak egy közönséges húzás után vagy már előtte én ne homeopátiás szert adjak. Egy vérzékeny pácienst például úgy fogok ellátni, ahogy a szakma szabályai szerint kell, de adom mellé a megfelelő homeopátiás szert is, hogy neki is és nekem is könnyebb legyen.  

HVM: Ha konkrét szereket kellene említeni, akkor melyek az igazi kedvenceid, amelyek a foghúzás, vagy implantátum behelyezése, vagy fogágy gyulladásokra is nagyon hatékonyak?

CA: Aki homeopátiával foglalkozik, az tudja, hogy a No.1 az Arnica. Az sok mindenre jó. Én viszonylag sokszor magasabb potenciában használom, nagyon jó vérzéscsillapító, már a műtét előtt, de a műtét után is. Egy kezemen meg tudom számolni, hogy egy műtét után hány páciensnek volt fájdalma. Az, hogy bedagadna, vagy belilulna az arc, szerintem még nem is nagyon fordult elő. Pedig sokszor kivések egy bölcsességfogat, vagy akár több fogat is egyszerre. Bölcsességfog eltávolításánál jó a Hekla lava, de ott van a Symphytum is, ha beavatkozásoknál sérült a csonthártya. Nagyobb vérzésnél az ember előre ad Phosphorust. Ha ismerem a páciensemet, a Gelsemiumot nagyon jól lehet stresszoldásra használni. Már kint zsibbad a beteg, de még be tudom adni a szájába ezeket a golyókat, ő meg elszopogatja, és nincs probléma. De ahogyan említettem, a legnagyobb kedvencem az Arnica.

HVM: Sokan szenvednek herpesztől, aftától. Ezekben az esetekben mit szoktál javasolni? Van egy jolly joker, vagy itt is egyénileg kell megnézni, hogy mi okozhatja a folyamatos problémát?

CA: Mindenféleképpen egyénileg kell felmérni. Mást adok, ha valakinek a napra jön ki a herpesze, mást adok, ha valaki azt mondja, hogy neki minden fogászati beavatkozás után megjelenik a herpesze, például lenyomat készítésnél. Ha tudom, hogy ez egy allergiás jellegű folyamat, akkor Histaminumot adok. Elmondja a beteg, hogy valahányszor fogorvosnál jár, mindig utána jön ki a herpesz vagy afta a szájában. Én is tudom, hogy nem lehet fertőzés, fertőtlenítve van a lenyomatvételhez használt kanál is. Kikérdezem, hogy hányszor hogyan jött ki, rendszeres vagy sem, előtte mennyire izgul. Ha azt mondja, jajj, már előző éjjel sem tudok aludni az idegességtől, akkor adok egy kis Gelsemiumot előre, hogy ne rettegjen egy beavatkozástól. Hangsúlyozom, ez mindig nagyon egyéni. Az első alkalommal, amikor eljön hozzám egy páciens, én nagyon komolyan feltérképezem, például egy igen részletes kérdőívvel. Ha tudom, hogy a beavatkozás nála körülbelül mivel fog járni, én is jó előre fel tudok készülni.

HVM: Nagyon érdekes cikket olvastam arról, hogy a nyál összetétele okozhat olyan módon is problémát, amire egyáltalán nem is gondol a páciens, és hogy valakinek a nyála savasabb, valakinek egy kicsit lúgosabb. Ez vajon mitől függ? Hogyan lehet ezt például homeopátiával befolyásolni, ha egyáltalán szabad befolyásolni.

CA: Ez szintén nagyon egyéni, ráadásul öröklött dolog. Azt, hogy kinek milyen a nyálösszetétele, azt nem tudjuk befolyásolni. Érzékelhetjük például, hogy kariogén típusú a száj, ami annyit jelent, hogy több olyan baktériuma van a kliensnek, ami fogszuvasodást okoz. A nyál végleges összetétele 18-19 éves korra alakul ki. Más egy nyálösszetétel, amikor megszületik a baba, más, amikor egy hat-nyolc hónapos, amikor kijönnek az első fogak, és változik, amikor az összes fogat eltávolították. Tehát van egyfajta változás mindig, de az alap bakteriális összetétel, az genetikus, azt hozod magaddal. Ezt homeopátiával nem nagyon tudjuk befolyásolni, pont azért, mert genetikai hátterű. Elsődlegesen életmóddal tudjuk befolyásolni, azaz, a kariogén típusú ételek, mint az édesség, a szénhidrát fogyasztását kerüljük. Akinél ez nem áll fenn, annak a szája, fogazata egy darabig nagyon jó állapotban van, szuvasodása alig van, és közel 35-40 éves korig gyakorlatilag nincsenek elváltozások. Ott viszont már erőteljesen megmutatkozik, hogy a nők és a férfiak szétválnak e tekintetben. A nőknél a hormonális változások, a szülések, a klimax felé való haladás, az ösztrogén és a progeszteron szint változása erőteljesen befolyásolja a száj állapotát.  

HVM: Számtalan betegség lehet a szájban, számtalan típusú beavatkozás várhat a kliensre és a fogszakorvosra, de lehet-e olyat említeni, ami személyes kedvenced, mert nagy kihívás, vagy mert mindig nagyon érdekes az eset. Vannak-e ilyen betegségek a szájban?

CA: Koromnál fogva elég régóta praktizálok, tehát nagyon-nagyon sok minden elfordult a klientúrámban. Számomra a fogászatnak minden része érdekes, de egy konkrét példát említve, nem is olyan régen, egy elég csúnya tumort fedeztem föl valakinek a szájpadlásán. Azóta meg is operálták, életben van, nincsenek metasztázisok. Az nagyon nagy dolog, ha az ember észrevesz valamit, el tudja küldeni a betegét egy kivizsgálásra, életben tudja tartani, de ahogy mondtam, nekem minden részlet, egy pici szuvasodás megállítása, egy szép tömés készítése is legalább annyira fontos, mint egy fekvő vagy rossz elhelyezkedésű bölcsességfog eltávolítása, vagy egy tökéletesen behelyezett implantátum. Mindent szeretek benne.

Hallgasd meg a teljes interjút a képre kattintva!

Az interjút készítette: Háver-Varga Marianna (HVM)

Ha maradt még kérdésed, kérdezz homeopátiás szakértőinktől.