„Ó Napsugár, ó napsugár én szeretlek nagyon…”

Közhelyes, de igaz, hogy napfény nélkül nincs élet. A napfény befolyásolja az alvás-ébrenlét ritmusunkat, hat a hormonháztartásunkra, az immunrendszerünkre és ezeken keresztül érthető, hogy miért jobb az általános közérzetünk a napfényes hónapokban. 

Legyünk sokat a szabadban, ne zárkózzunk el a napfénytől. Egyes szakértők szerint a D vitamin optimális szintéziséhez kb. 10-15 percnyi napfürdőre van szükségünk a déli órákban (!) fényvédő nélkül. Hozzáteszik azt is, hogy lehetőleg ne mosakodjunk meg napozás után meleg, szappanos vízzel, hanem elegendő este egy langyos zuhany. 

Akinek világos bőre és haja van, könnyen leég, az védje az arcát és inkább a testét napoztassa. A fényvédő nélküli napon tartózkodás idejét viszont kezeljük nagyon óvatosan. A napfény pozitív hatása mellett mindent meg kell tennünk, hogy soha NE ÉGJÜNK LE.  

Az enyhe napégés hamar meggyógyul ugyan, de fiatalkori óvatlanságunkat sem felejti el a bőrünk és 40 éves kor táján megjelennek a sötét pigmentfoltok az arcon, dekoltázson és a kézfejeken. Minél többször égtünk le 20-as éveink előtt, annál több és annál nehezebben kezelhető foltunk lesz sajnos. Az esztétikai problémánál sokkal nagyobb gond a rosszindulatú bőrelváltozások megemelkedett kockázata minden leégéssel. Ráadásul a leégett bőr hosszú ideig nem lesz képes újra D vitamint előállítani. 

A fény nem csak napozáskor és nyaraláskor ér minket. Városi ügyintézés során, egy kávézó teraszán, autóvezetés, vagy kertészkedés közben is könnyen megkap minket a nap. 

Szerencsére ma már zavarba ejtő választékot találunk fényvédő készítményekből. De mire figyeljünk, milyet válasszunk?

1. A fényvédő akkor hat, ha használjuk. Keressünk olyat, minek nem utáljuk az illatát és kellemes viselet. Nyaraláskor, vízparton nem probléma, ha a naptejünk csillog a bőrön és kicsit sűrűbb.  Városban, autóban, buszon viszont csak akkor fogjuk használni, ha teljesen száraz felületet ad és láthatatlan. 
2. Mi ellen védjen? Mi legyen ráírva a flakonra? UV= ultaviola sugárzás. Az UVA sugarak hullámhossza a legnagyobb és ezek hatolnak a bőr legmélyebb rétegéig. Nem okoznak napégést, viszont a bőr öregedéséért és a rosszindulatú bőrelváltozásokért ez a hullámtartomány felelős.  Az UVB sugarak hatására barnulunk le, vagy kevésbé szerencsés esetben ezek okozzák a napkárosodást, napégést és ezek is hozzájárulnak a melanóma kialakulásához. Az infra vörös, azaz IRA sugárzás nagyon mélyen behatol a bőrbe és szabad gyökök kialakulásához járul hozzá, amelyek a bőr idő előtti öregedését okozzák. A HEVis, azaz nagy energiájú látható fény, más néven kék fénytartomány szintén erős szabad gyök képző hatású. Az UVA tartományhoz hasonlóan ez a fény is behatol egészen az irharétegig és a bőr hiperpigmentációját (öregségi foltok, májfoltok, melasma) és idő előtti öregedését idézi elő. 

Tehát ha biztosra akarunk menni, akkor a fényvédőnk tubusán szerepelnie kellene, hogy az összes felsorolt fénytartomány ellen rendelkezik fényvédő filterrel. Tehát UVA/UVB/IR/HEV

Van még egy szomorú hír mára! A HEV (azaz kék) fénytartomány nem csak a napból ér minket, hanem az okos készülékeink képernyője is ezt sugározza. A telefonok, tabletek és laptopok ráadásul sok órán át és meglehetős közelségben vannak az arcunkkal.  

Arról, hogy a kék fény hogyan károsítja a szemet és zavarja meg az alvás-ébrenlét ritmusát, már számos tanulmány látott napvilágot. A bőrre gyakorolt negatív hatását azonban csak elmúlt pár évben igazolták a bőrgyógyászok.  Ezzel a fényvédő készítmények már nem szezonális vendégeink lesznek a fürdőszoba polcon, hanem mindennapi elemei a napi bőrápolásnak. 

Forrás: 

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6280109/

https://szabogalbence.hu/d3-vitamin/