A bolhásságról – nem csak homeopátiás nézőpontból

A bolhásság az egyik leggyakoribb probléma esetükben. A parkokban és a szabad természetben tett séták, a többi kutyával, esetleg más állattal való találkozások minden nap új lehetőséget teremtenek ezeknek a külső élősködőknek a támadására.

A kutya saját bolhafajának tekintett kutyabolha (Ctenocephalides canis) meglehetősen hűséges típus, a kutyán kívül csak alkalomszerűen és rövid ideig telepszik más gazdafajra és az emberre.

Más a helyzet a macskabolha esetében, ugyanis a nemzetközi tapasztalatok alapján a macskabolha (Ctenocephalides felis) nem csak a macskákon fordul elő, hanem a kutyabolhát fokozatosan kiszorítva, napjainkban már a kutyákon is ez a domináns bolhafaj. (Ennek ugyan ellentmondanak azok a hazai vizsgálatok (Farkas és Földvári, 2006.), melyek szerint a kutyákon a kutyabolha nagyobb mennyiségben volt megtalálható, mint a macskabolha.) A macskabolha több gazdához is alkalmazkodott, a macskán és a kutyán kívül akár az embert is megcsipkedheti. Kutyán elvétve más bolhafaj, pl. az emberbolha (Pulex irritans) is előfordul.

A kifejlett állapotban néhány milliméter nagyságú bolhák a vérszíváson kívül számos egyéb módon is károsítják az állatokat. Allergiás bőrgyulladást okozhatnak, kórokozókat és bélférgeket terjesztenek. A bolhás kutya gyakran és hevesen vakarózik, nyugtalan. A bolha nyálában lévő anyagokra allergiásan reagáló kutyákon súlyos bőrgyulladás jelentkezik.

Ha a kutya szőrén öt kifejlett bolhát találunk, ez azt jelenti, hogy a környezetében mintegy 95 bolha fejlődési alak búvik meg és várja az alkalmat, hogy kifejlett bolhává alakulva vért szívhasson.

A bolhák az ízeltlábúak, ezen belül a rovarok közé tartozó, szárnyatlan, oldalról lapított testű élősködők. A kifejlett állapotban mintegy 2-4 mm testhosszt elérő, barna vagy fekete színű bolha harmadik pár lába a hosszú, rendkívüli teljesítményre képes ugróláb. A kullancsokkal ellentétben, amelyek valamennyi mozgásra képes fejlődési stádiuma vért szív az áldozatokon, a bolháknak csak a kifejlett alakja élősködik

Egy szúró-szívó szájszervvel felfegyverzett, kifejlett bolha mohó vérszívó, naponta akár 13 mikroliter vért is kiszivattyúzhat az áldozatból, ami a kicsiny méretéhez viszonyítva tekintélyes adagnak számít.

A bolhák emésztése „pazarló”, az ürülékük rosszul emésztett vérből áll, így a darált mákhoz hasonló, fekete bolhaürüléket a szőrzetből kifésülve, megnedvesített itatóspapírra helyezve a hemoglobin kioldódása miatt látványos, piros elszíneződést látunk az itatóspapíron az ürülék körül. Ez az egyszerű bizonyítási eljárás segít abban az esetben, ha a bolhafésű az állat szőréből bolhát nem, csak bolhaürüléket emelt ki.

A bolhalárva a kutya vagy macska környezetében fellelt szerves törmeléket, hámsejteket, bolhaürüléket fogyasztja. A bolhák fejlődésmenetében pete-lárva-báb-kifejlett bolha (imágó) fejlődési stádiumok követik egymást.

A bolhák szaporodása megnehezíti az ellenük való védekezést. A kifejlett nőstény bolha az áldozatára feljutva 30 percen belül már vért szív és ezt követően mintegy 48 órával már párosodik is. Egyetlen nőstény bolha akár napi 50 petét is rakhat, de a 20-30 pete/nap átlagot két hónapon át megszakítás nélkül képes tartani. Az állatok szőrére lerakott, mintegy 0,5 mm nagyságú, sárgásfehér, ovális peték lehullanak a környezetbe, ahol kedvező körülmények között néhány napon belül 3-4 mm hosszú lárvák alakulnak ki belőlük. A bolhalárvák a fényt kerülve elrejtőznek a padló repedéseiben, a bútorok kárpitja és a szőnyegek szálai között. A bebábozódott lárvákból kelnek ki a kifejlett bolhák. Néhány kifejlett bolha rövid időn belül fejlődési alakok tömegével képes a lakásunkat elárasztani, ha egyszer bejutottak a kedvenc állatunkon utazva.

A bolhák a kutyák és macskák szőre között szaladgálva folyamatosan nyugtalanítják kedvencünket. Nem véletlen, hogy a hatékony bolhairtás utáni első jelek egyike az, hogy az állatok sokkal nyugodtabbá válnak.

A bolhás eb gyakori és heves vakarózással jelzi az élősködők ügyködését, azonban a bolhás macska sokkal kevesebbet vakarózik. (A bolhás macska feltűnően gyakran nyalogatja magát, ezt azonban sok gazdi annak tudja be, hogy kedvence tiszta állat és szeret mosakodni.)

A bolhák folyamatos, mohó vérszívással gyötrik áldozataikat, ami a kifejlett és egyébként egészséges kutyán és macskán önmagában általában még nem okoz egészségkárosodást, azonban a más okból legyengült vagy kölyök állatokon már önmagában is veszélyes lehet.

A bolhák kártétele közé tartozik, hogy a nyálukban található bizonyos anyagokra a kutyák vagy macskák szervezete allergiásan reagál és már akár egy bolhacsípést követően is heveny bőrgyulladás tünetei alakulnak ki.

A kipirult, nedvedző bőrfelületet az állatok sebesre vakarják, nyalogatják, a szőr kihullik, a bőr nem tudja ellátni szokásos védekező feladatát és baktériumokkal felülfertőződhet. A bolhanyál okozta allergiás bőrgyulladás kutyákon gyakrabban alakul ki, mint macskákon.

A négylábú kedvenceinket támadó bolhafajok közül a kutatások jelen állása szerint a macskabolha lényegesen gyakrabban allergizál, mint a többi bolhafaj.

A bolhák rovására írható továbbá, hogy egyéb élősködőket pl. a Dipylidium caninum – magyarul uborkamagképű galandféreg – petéit terjesztik. Ez a következőképpen történik: a bolhalárva a környezetben vándorolva a szerves törmelékkel, hulladékkal együtt felfalja az előbbi féregfaj petéit, majd kifejlett bolhaként a kutyán, macskán élősködik, szervezetében a féregpetével. Ha a kutya vagy macska elkap egy-egy bolhát, azt dühödten szétrágja és lenyeli, máris a bélcsatornájába került a féreg. A bolhás kutya és macska férges állatnak is számít, ezért esetében ne feledkezzünk meg a féreghajtásról sem!

Hosszú a listája azon kórokozóknak, amelyeket a bolhák vérszívás közben terjesztenek, ezek közül az utóbbi időben a macskakarmolásos betegséget okozó baktérium került az érdeklődés előterébe, de képesek a Lyme borreliosis kórokozójának mechanikus (nem számítanak valódi vektornak) átvitelére is. A középkorban pusztító járványokat okozó pestis kórokozóját is rágcsálókon élősködő bolhák terjesztették.

A bolhák valamennyi kártételét „szelíd módon” akkor tudjuk megelőzni, ha rendszeresen olyan szerrel kezeljük kedvenc kutyánkat és macskánkat, amely a vérszívás előtt távoltartja a kifejlett alakokat. Erre a rozmaring-eukalyptusz illóolajjal készített keveréket ajánlhatjuk, amely úgy készül, hogy 500 ml 60°C-os vízhez 10-10 csepp rozmaring és eukalyptusz olajat keverünk és az állat szőrzetét szőrnövekedéssel ellentétes irányban hetente kétszer bepermetezzük.(Figyelem:ezt az oldatot csak az elkészítésekor kell felmelegíteni, a maradékot melegítés nélkül is felhasználhatjuk!) A környezetben felhalmozódott bolhapeték és lárvák ellen környezetbarát irtószerekkel, gyakori porszívózással, annak tartalmának megsemmisítésével vehetjük fel a harcot.

A vérszívó külső élősködők távoltartásában segít a havi gyakorisággal szájon át adagolt, magas potenciájú STAPHYSAGRIA​-ból és LEDUM PALUSTRE​-ból álló keverék.

Szerző:

Dr. Takács Györgyi

homeopata állatorvos

állathigiénikus és toxikológus szakállatorvos

SanaVet állatorvosi rendelő

Rendelés: hétfőn, szerdán és pénteken délutánonként

A betegeket előzetes időpontegyeztetéssel fogadjuk.

H-1076 Budapest, Garay u. 21. fszt. 1. Kaputelefon: 65

Tel.: (06 1) 321-1355

Weboldal: https://www.facebook.com/SanaVetKft/

• Dr. Takács Györgyi